16 akciónap a nők elleni erőszak ellen
A 16 akciónap rendezvényei javában folynak: a programok itt nézhetők meg. Felkerülnek a honlapra a megnyitón elhangzott beszédek is (baloldalt a menüben lehet kiválasztani őket: eddig Benkő Fruzsina prostitúcióról és Borbíró Fanni a médiában megjelenő nők elleni erőszakról szóló beszéde került fel, valamint Álmosd Róbert, az Amnesty International Magyarország igazgatójának a megnyitóbeszéde).
És íme egy külön programajánló:
Rendszerbe zárva:
Hogyan kezeli az igazságügyi rendszer a nők és gyerekek elleni férfierőszak jelenségét ma Magyarországon?
A NANE és a Patent Egyesület egy éves kutatási és stratégiai pereskedési programja eredményeinek bemutatója
2008. december 4. 15:00-17:30
Sirály Kávézó, 1061 Budapest, VI. kerület, Király utca 50.
A rendezvény 15.00-15.30 között regisztrációval és állófogadással kezdődik, előreláthatólag 17.30 óráig tart.
Kérjük jelezze részvételi szándékát név és intézmény megjelölésével. Kérjük, továbbítsa ezt a meghívót mindazoknak, akiket a kutatás eredményei érdekelhetnek.
A NANE és a Patent Egyesület 2007-ben egy éves programot indított, melyben a nők és gyerekek elleni férfierőszakkal kapcsolatos gyámhatósági, bírósági, igazságügyi pszichológusi és rendőri gyakorlatot vizsgálták - ennek eredményeit mutatjuk be a záró rendezvényen.
Dr. Spronz Júlia ügyvéd (Patent Egyesület) ismerteti a stratégiai pereskedést és az annak keretében vitt ügyek tanulságait. Dr. Czene Magdolna bíró bemutatja a távoltartás alkalmazását a jogintézmény 2006-os bevezetése óta kezdeményezett összes távoltartási eljárás áttekintése alapján. Az igazságügyi pszichológus szakértők felmérésére támaszkodva a TÁP Színház dramatikus formában mutatja be, hogy a szakértők gyakorlata elfogult a nők elleni erőszak elkövetőinek pártján. Ezután Kuszing Gábor pszichológus (Patent Egyesület) összefoglalja a szakértők körében végzett szóló kutatás főbb eredményeit. Benkő Fruzsina szociális munkás (NANE Egyesület) azt mutatja be, hogy a NANE Egyesület segélyvonalának hívásnaplója szerint az intézményrendszer szereplői hogyan hibáztatják az áldozatokat és keresnek felmentést az elkövető számára.
Háttér
A két egyesület jogsegély-szolgálata 30, a jogrendszer tesztelése és későbbi fejlesztése, szempontjából stratégiai fontosságú ügyet vett górcső alá 2007-2008 folyamán, és számos jellemző, tendenciózusan előítéletes gyakorlatot észlelt a családon belüli erőszak női és gyerek áldozatainak jogai érvényesítése során. Az esetek illusztrálják az írott jognak és jogalkalmazásnak a férfierőszakot megengedő, támogató és megerősítő gyakorlatát.
Dr. Czene Magdolna bíró áttekintette a 2008 novemberéig eddig indított összes (328) távoltartási eljárást. Vizsgálata szerint van olyan megye, ahol a hatóságok nemhogy nem rendeltek el, de még csak nem is kezdeményeztek egyetlen távoltartó intézkedést sem. Következtetése szerint a jelenlegi jogszabály az eljárási nehézségek és az eljárás lassúsága miatt nem alkalmas az áldozatok hatékony védelmére.
Kuszing Gábor pszichológus gyerekelhelyezés, szexuális bűncselekmények és veszélyeztetés esetén vizsgálta az igazságügyi pszichológus szakértők gyakorlatát. Az igazságügyi szakértők kulcsszerepet játszanak ezekben az eljárásokban: véleményüket a bíróságok gyakran egy az egyben átveszik, nélkülük szinte soha nem döntenek ilyen ügyekben. A kutatás eredményei szerint már az eljárás maga, és a szakértők is elfogultak az elkövetők pártján, mert elsősorban a sértettek szavahihetőségét vizsgálják. A záróeseményen a TÁP Színház művészei dramatizált formában jelenítik meg egyes szakértők különlegesen ellentmondásos viselkedését.
Benkő Fruzsina szociális munkás a NANE Egyesület bántalmazott nők számára fenntartott segélyvonalának naplóját elemezte. Eredményei azt mutatják, hogy a pszichológusokon kívül a rendőrök, a szociális munkások és az ügyvédek is gyakran az áldozatot hibáztatják, miközben felmentést keresnek a bántalmazás elkövetőjének.
A projekt bemutatásával nem a megbotránkoztatás a célunk - bár az objektív adatok fényében ez nem zárható ki. Célunk azonban, hogy felhívjuk a jogalkalmazókat az előítéletes szemléletmód és gyakorlat megváltoztatására, rámutassunk a jogalkalmazás fejlesztésének sürgős szükségességére. Fontosnak tartjuk továbbá, hogy a bizonyítékok felmutatásával segítsünk a jogalkotónak azonosítani azokat a területeket, amelyeket pusztán a jogalkalmazás fejlesztésével nem lehet megfelelő szintre hozni, és ezzel felhívjuk a döntéshozókat a jogalkotásra.
És íme egy külön programajánló:
******
Rendszerbe zárva:
Hogyan kezeli az igazságügyi rendszer a nők és gyerekek elleni férfierőszak jelenségét ma Magyarországon?
A NANE és a Patent Egyesület egy éves kutatási és stratégiai pereskedési programja eredményeinek bemutatója
2008. december 4. 15:00-17:30
Sirály Kávézó, 1061 Budapest, VI. kerület, Király utca 50.
A rendezvény 15.00-15.30 között regisztrációval és állófogadással kezdődik, előreláthatólag 17.30 óráig tart.
Kérjük jelezze részvételi szándékát név és intézmény megjelölésével. Kérjük, továbbítsa ezt a meghívót mindazoknak, akiket a kutatás eredményei érdekelhetnek.
A NANE és a Patent Egyesület 2007-ben egy éves programot indított, melyben a nők és gyerekek elleni férfierőszakkal kapcsolatos gyámhatósági, bírósági, igazságügyi pszichológusi és rendőri gyakorlatot vizsgálták - ennek eredményeit mutatjuk be a záró rendezvényen.
Dr. Spronz Júlia ügyvéd (Patent Egyesület) ismerteti a stratégiai pereskedést és az annak keretében vitt ügyek tanulságait. Dr. Czene Magdolna bíró bemutatja a távoltartás alkalmazását a jogintézmény 2006-os bevezetése óta kezdeményezett összes távoltartási eljárás áttekintése alapján. Az igazságügyi pszichológus szakértők felmérésére támaszkodva a TÁP Színház dramatikus formában mutatja be, hogy a szakértők gyakorlata elfogult a nők elleni erőszak elkövetőinek pártján. Ezután Kuszing Gábor pszichológus (Patent Egyesület) összefoglalja a szakértők körében végzett szóló kutatás főbb eredményeit. Benkő Fruzsina szociális munkás (NANE Egyesület) azt mutatja be, hogy a NANE Egyesület segélyvonalának hívásnaplója szerint az intézményrendszer szereplői hogyan hibáztatják az áldozatokat és keresnek felmentést az elkövető számára.
Háttér
A két egyesület jogsegély-szolgálata 30, a jogrendszer tesztelése és későbbi fejlesztése, szempontjából stratégiai fontosságú ügyet vett górcső alá 2007-2008 folyamán, és számos jellemző, tendenciózusan előítéletes gyakorlatot észlelt a családon belüli erőszak női és gyerek áldozatainak jogai érvényesítése során. Az esetek illusztrálják az írott jognak és jogalkalmazásnak a férfierőszakot megengedő, támogató és megerősítő gyakorlatát.
Dr. Czene Magdolna bíró áttekintette a 2008 novemberéig eddig indított összes (328) távoltartási eljárást. Vizsgálata szerint van olyan megye, ahol a hatóságok nemhogy nem rendeltek el, de még csak nem is kezdeményeztek egyetlen távoltartó intézkedést sem. Következtetése szerint a jelenlegi jogszabály az eljárási nehézségek és az eljárás lassúsága miatt nem alkalmas az áldozatok hatékony védelmére.
Kuszing Gábor pszichológus gyerekelhelyezés, szexuális bűncselekmények és veszélyeztetés esetén vizsgálta az igazságügyi pszichológus szakértők gyakorlatát. Az igazságügyi szakértők kulcsszerepet játszanak ezekben az eljárásokban: véleményüket a bíróságok gyakran egy az egyben átveszik, nélkülük szinte soha nem döntenek ilyen ügyekben. A kutatás eredményei szerint már az eljárás maga, és a szakértők is elfogultak az elkövetők pártján, mert elsősorban a sértettek szavahihetőségét vizsgálják. A záróeseményen a TÁP Színház művészei dramatizált formában jelenítik meg egyes szakértők különlegesen ellentmondásos viselkedését.
Benkő Fruzsina szociális munkás a NANE Egyesület bántalmazott nők számára fenntartott segélyvonalának naplóját elemezte. Eredményei azt mutatják, hogy a pszichológusokon kívül a rendőrök, a szociális munkások és az ügyvédek is gyakran az áldozatot hibáztatják, miközben felmentést keresnek a bántalmazás elkövetőjének.
A projekt bemutatásával nem a megbotránkoztatás a célunk - bár az objektív adatok fényében ez nem zárható ki. Célunk azonban, hogy felhívjuk a jogalkalmazókat az előítéletes szemléletmód és gyakorlat megváltoztatására, rámutassunk a jogalkalmazás fejlesztésének sürgős szükségességére. Fontosnak tartjuk továbbá, hogy a bizonyítékok felmutatásával segítsünk a jogalkotónak azonosítani azokat a területeket, amelyeket pusztán a jogalkalmazás fejlesztésével nem lehet megfelelő szintre hozni, és ezzel felhívjuk a döntéshozókat a jogalkotásra.
Címkék: Nők elleni erőszak, Sándor Bea

0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése
A megjegyzéseket előzetesen nem moderáljuk (megjelenésük után viszont esetenként igen: lásd moderálási alapelveinket). A megjelenés néhány percet vesz igénybe.
<< Főoldal