Néhány stratégia csendben
A Központi Bizottság világa nevű blogjában azt írja Virág Tamás, hogy "A KB információi szerint néhány melegjogi aktivista azért nem csinált "balhét" (értsd: nem kiabáltak) a bizottsági munka nyilvánosságának részlegessége miatt, mert attól tartottak, a szocialista képviselők és/vagy a kormány képviselője esetleg amiatt nem támogatják a benyújtott módosító indítványokat. A KB megállapítja, hogy ez a stratégia nem vált be, így viszont pártunk és kormányunk képviselői csendben és villámgyorsan szavazhattak le minden "humanizáló" javaslatot."
Amikor egy újságíró olyan kötetlen magánbeszélgetés során szerzett információkat tesz közzé, amelyeket a beszélgető partnere kifejezetten abban a tudatban osztott meg vele, hogy az nem kerül nyilvánosságra, akkor azt nem "A KB információjának" nevezzük, hanem átverésnek. Hogyha pedig mindez oly módon történik, hogy önkényesen emel ki az újságíró egyetlen felmerült megfontolást a hosszabb beszélgetésből, csúsztatásnak.
Egy magánbeszélgetés során valóban megosztottam Virág Tamással azt a dilemmámat, hogy miután nem engedtek be az Alkotmányügyi bizottság február 23-i ülésére szabadúszó újságíróként, a március 16-i ülésre már kénytelen leszek a pride.hu főszerkesztőjének igazolásával jelentkezni, hiába tartom a sajtószabadság korlátozásának, hogy nemcsak az állampolgárokat zárja ki a házszabály a bizottsági ülésekről, de még az újságírók között is válogatnak. Indokom alapvetően az volt, hogy itt és most sokkal fontosabbnak gondolom, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat jobbítását célzó módosító indítványok ellen felmerülő minisztériumi érveket megismerjük és ezáltal érdemben vitatni tudjuk, mint hogy a sajtószabadság miatt verjem a tamtamot, amit megtehetek később is, anélkül, hogy azzal fontos muníciótól fosztanám meg a melegjogi érvelést.
A bizottsági ülésen egyedüli melegaktivistaként vettem részt, csak az én beszámolómból értesült a nyilvánosság az előterjesztő hányaveti késéséről és a "csendes" leszavazásokról. Ezt a beszámolót linkelte Virág Tamás is posztjához. Utólag is azt gondolom, hogy indokolt kompromisszumot kötöttem.
Amikor egy újságíró olyan kötetlen magánbeszélgetés során szerzett információkat tesz közzé, amelyeket a beszélgető partnere kifejezetten abban a tudatban osztott meg vele, hogy az nem kerül nyilvánosságra, akkor azt nem "A KB információjának" nevezzük, hanem átverésnek. Hogyha pedig mindez oly módon történik, hogy önkényesen emel ki az újságíró egyetlen felmerült megfontolást a hosszabb beszélgetésből, csúsztatásnak.
Egy magánbeszélgetés során valóban megosztottam Virág Tamással azt a dilemmámat, hogy miután nem engedtek be az Alkotmányügyi bizottság február 23-i ülésére szabadúszó újságíróként, a március 16-i ülésre már kénytelen leszek a pride.hu főszerkesztőjének igazolásával jelentkezni, hiába tartom a sajtószabadság korlátozásának, hogy nemcsak az állampolgárokat zárja ki a házszabály a bizottsági ülésekről, de még az újságírók között is válogatnak. Indokom alapvetően az volt, hogy itt és most sokkal fontosabbnak gondolom, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat jobbítását célzó módosító indítványok ellen felmerülő minisztériumi érveket megismerjük és ezáltal érdemben vitatni tudjuk, mint hogy a sajtószabadság miatt verjem a tamtamot, amit megtehetek később is, anélkül, hogy azzal fontos muníciótól fosztanám meg a melegjogi érvelést.
A bizottsági ülésen egyedüli melegaktivistaként vettem részt, csak az én beszámolómból értesült a nyilvánosság az előterjesztő hányaveti késéséről és a "csendes" leszavazásokról. Ezt a beszámolót linkelte Virág Tamás is posztjához. Utólag is azt gondolom, hogy indokolt kompromisszumot kötöttem.
Címkék: Bejegyzett élettársi kapcsolat, Kállai Ákos, LMBT, Virág Tamás

<< Főoldal